– Mester, a keleti tanok nagyon terjednek nyugaton, ez valamit csak jelent – jegyezte meg Titok Tóni a Mesternek.
– Tóni, ez nem jelent semmi jót! A szellemileg lusták rajonganak, először is, keletért. Akik tévesen azt hiszik, hogy meditációs technikával, az ürességgel, minden az elme illúziója, el lehet intézni mindent.
Pszeudo-zen történet – Mózes sátra
– Mester, miért tudta Mózes a sátrát a táboron kívül felverni, a nélkül, hogy hübrisze elnyelte volna? – kérdezte Titok Tóni a Mestert.
– Tóni, úgy, hogy a csipkebokrot a saruját leoldva közelítette meg, és nem ment teljesen közel hozza.
– Mester, hogy találtad meg az utad, amikor az életed derekán, abba a sűrű, sötét erdőbe értél, amiről Dante ír az Isteni színjátékban? – kérdezte Titok Tóni a Mestert.
Pszeudo-zen történet – A folyó útmutatása
– Tóni, sehogy! Nem én találtam meg! A nyomorúság úgy hozta, hogy nem tudtam fát venni. Télen is, minden nap a folyóra mentem száraz ágért. Jövet – menet, három – négy kilométert is megtéve. A száraz ágat a folyó mellett feldaraboltam, zsákba raktam, és úgy vittem haza. Az ág vágogatása közben, a folyó mutatta meg a kiutat, és nem valami magas szintű, metafizikai tanítás!
Pszeudo-zen történet – A szétszórtság
– Mester, a szétszórtság lehet-e elviselhetetlenül fájdalmas, mert a keletiek központi problémának látják, amitől meg kell szabadulni? – kérdezte Titok Tóni a Mestert.
– Tóni, nagy szerencse az életben, ha az élet derekán, a szétszórtság, nagyon fájdalmas lesz.
Pszeudo-zen történet – Az ember üressége
– Mikor lesz üres az ember? – kérdezte Titok Tóni a Mestert.
– Mikor az üresség sem érdekli, és a lépése lágy lesz!
Pszeudo-zen történet – Üresség és projekció
– Mester, nagy szellemi mélységek vannak, Kelet üresség tanában – mondta Titok Tóni a Mesternek.
– Tóni, de ha projekció tárgya lesz, még telibb leszel. A nyugati, az üresség puszta fogalmiságát vetíti az ürességre, és ezzel még telibb lesz. A nyugati baja, szellemi egyoldalúsága. Az üresség tanával is, csak azt ápolja.
Pszeudo-zen történet – A tölgyfa
A Nap, a Bekecs-hegység fölül nézett a Szováta melletti Szakadátra. A Mester és Titok Tóni, annak egyik mezejében pihentek, egy óriás tölgyfa alatt. Tóni, Buddha tanításait olvasta. Mikor megunta és a könyvet letette, a Mester a következőt mondta:
– Tóni, ez a tölgy, már Buddha előtt volt. Ami jelen van, az a tanítókat mindig megelőzte!
Nagy Attila (Puli) – Háromszék
